Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az európai rézipar kiáltványa

2010.07.25

 

Az európai rézipar kiáltványa

Napjainkban az európai rézipar újító szellemű, és fenntarthatóan fejlődő ipar. Elkötelezte magát, hogy az Európai Unió intézményeivel együttműködve előterjeszti az alábbiakban kifejtett elveket annak érdekében, hogy Európa céljai és az ipar versenyképességének igénye találkozzanak a jövő nemzedékeinek érdekében.

A „Lételemünk a réz” európai parlamenti rendezvény alkalmából kiadott Kiáltvány, 2010. június 29.

 

Egy versenyképes európai rézipar előnyei

A réz és számos ötvözetének jellemzői a 100%-os újrahasznosíthatóság, kiemelkedő műszaki jellemzők, mint a magas elektromos- és hővezető-képesség, egyszerű megmunkálhatóság és tartósság. Ezeknek köszönhetően a réz számos olyan technológia alapját képezi, melyek Európa jövőbeni versenyképességének zálogai.
A réz egyértelmű pozitív hatása a klímaváltozás mérséklésében az energiahatékonyság növelése, az energiaigény csökkentése és a megújuló energiát hasznosító technológiák mozgósítása révén jelentkezik. Az EU 20/20/20 energia célkitűzései teljesíthetetlenek a réztermékek nagyobb mértékű alkalmazása nélkül. Példaként említhetjük a villanymotorokat, amelyek az ipari áramfogyasztás 60%-át adják. A villanymotorok minimális energiajellemzőinek szabványa (Minimum Energy Performance Standards, megjelent OJ L 191/26) átlagban 50%-os réztartalom növekedést kíván meg a motorok tekercselésében. Ez 135 TWh/év villamosenergia-megtakarítást jelent majd évente (ez több mint Finnország és Görögország együttes éves áramfogyasztása), és elkerülhetővé válik évente 63 millió tonna CO2 kibocsátása is. Egy másik példát említve, ha minden EU polgár 1m2 napkollektort alkalmazna a használati melegvíz előállítására, azzal évente 80 millió tonna CO2 kibocsátás lenne elkerülhető.

A karbontudatos fuvarozási rendszerek víziójának - megfizethető hibrid és elektromos járművek intelligens hálózatokhoz csatlakoztatva, továbbá a gyorsvasút hálózatok – megvalósításához szintén rézre van szükség. Egy hibrid személygépkocsi villanymotorjában, energiatároló és -továbbító rendszeriben 50 kg réz található. Minden gyorsvasút 10 tonna rézterméket tartalmaz, ezen felül 10 tonna áram- és kommunikációs kábel szükségeltetik pálya-kilométerenként. A karbontudatos energiaforrások, mint a megújulók, és a működésükhöz és irányításukhoz szükséges elosztott villamosenergia-rendszerek rézigénye és tartalma négy-tízszer nagyobb, mint a hagyományos, centralizált és fosszilis energiákra épülő áramtermelésé.
A rézipar folyamatosan fektet innovatív technológiákba, egyidejűleg növelve környezetvédelmi és gazdasági mutatóit csakúgy, mint termékei erőforrás-hatékonyságát. A réz szerepe a számítógép chipekben és az információtechnológiai berendezésekben hozzájárult a digitális kor megteremtéséhez. Az erőforrás-hatékonyság egyik látható példájaként említhető a vékony, nagyteljesítményű rézötvözetek hatása az olyan mindennapi eszközök miniatürizálódására, mint a mobiltelefon, számítógép, kamera és a hordozható zenelejátszók.

A legújabb innováció lehetőséget teremt a réz természetes antimikrobiális tulajdonságainak feltárására a gyakran érintett felületek esetében. Független klinikai vizsgálatok az Egyesült Királyságban, USA-ban és Chilében bizonyították, hogy a rézfelületeken a mikroorganizmusok összességének csökkenése 90%-al meghaladta a kontollfelületeken tapasztaltat. Az USA-beli kísérlet esetében sem az MRSA, sem a VRA nem volt kimutatható egyik rézfelületen sem. Vezető egészségügyi dolgozók ma már hiszik, hogy az antimikrobiális réz fontos kiegészítő eleme lehet az EU-ban évente 4 millióra tehető, az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható, évente 37 000 halálesetet okozó fertőzések elleni hatékony védekezésnek.

A réz egyik legfontosabb tulajdonsága a korlátlan újrahasznosíthatósága, tulajdonságai változása nélkül. Az EU 2008-as rézigényét - ami 4,6 millió tonna volt - 40%-ban az életciklusuk végét elért termékek és a gyártási folyamatok hulladékának újrahasznosításából fedezte, ami a rezet az egyik legfenntarthatóbb természetes erőforrássá emeli. Ez az EU 2008-as CO2 kibocsátását 650 000 tonnával csökkentette, mivel az újrafelhasznált anyagból történő gyártás energiaigénye mindössze 20%-a az elsődleges alapanyagból történő előállításnak.

A társadalmi felelősségvállalásnak, a piaci igényeknek és az EU-s szabályozásoknak eleget téve, a rézipar jelentős beruházásokat hajtott végre saját energiafelhasználását javítandó, környezeti kibocsátásait csökkentendő, valamint az élettartamuk végét elért összetett termékek, mint pl. az elektromos és elektronikus hulladék újrahasznosításának technológiai folyamatát tökéletesítendő céllal. Mindezen előnyök dokumentálásra kerültek az Integrált Szennyezésmegelőzés és –ellenőrzés Direktíva (Integrated Pollution and Prevention Control, IPPC Directive) BREF (legjobb elérhető technológia) jegyzeteiben. Napjainkban az EU-ban találhatók a világ legtisztább és leginkább energiahatékony rézkohói. Annak ellenére, hogy a jelenlegi energiafelhasználás 30%-a a környezetvédelmet szolgálja (pl. légszűrők és szennyvízkezelés), 1995 óta a termelés tonnánkénti energiaigénye 54%-al csökkent. Ráadásul a kéndioxid kibocsátás a világ többi része átlagának mindössze 8%-a.

Annak érdekében, hogy az európai rézipar a jövőben is szállítani tudja termékeit, és finanszírozni tudja az EU folyamatos innovációit, olyan szabályozási környezetben kell működnie, amely megengedi, hogy versenyképes maradjon. A fő kihívás az, hogy amíg a fémárak globális szinten alakulnak az árutőzsdéken, addig a működési költségek lokálisak. A nehezen kezelhető magasabb munkaerő és környezetvédelmi költségek, és a Kibocsátás-kereskedési Rendszer (Emissions Trading Scheme, ETS) 3. fázisának hatásai az EU vállalatait nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozzák.

Európában olyan szabályozási környezetre van szükség, amely a világ más régióival azonos szinten biztosítja a működés keretfeltételeit, különös tekintettel azokra a régiókra, ahol a réz előnyei kritikus szerepet játszanak a gazdasági növekedésben. 2008-ban Európa rézigényének mintegy 50%-a importból származott. Erős európai gazdaságpolitika nélkül ez az arány nőni fog, a karbon kibocsátás kedvezőtlenebb lesz, az újrafelhasználás olyan országokban fog megvalósulni, ahol alacsonyabb a visszanyerési ráta, gyengébb szintű az egészségügyi és környezetvédelmi szabályozás.

Összhangban az Európai Tanács 2009. májusi következtetéseivel, az európai rézipar hiszi, hogy az EU-nak egy olyan szabályozási környezet kialakítására kell törekednie, amely összhangot teremt a fenntarthatóság és a versenyképesség között, ahol az ipar fejleszteni, növekedni tud, és képes megtartani a munkaerőt. Az európai réziparban 50 000 szakképzett dolgozó támogatja ezt az álláspontot. Milliók jövője - akik az autóiparban, közszolgáltatóknál, szállítmányozásban, építőiparban és az információ-technológiai szektorban dolgoznak - függ a versenyképes, Európában gyártott réz alkatrészektől és végtermékektől. Végül, de nem utolsó sorban az EU 500 millió lakosa élvezheti a réztartalmú termékek és berendezések számos gazdasági és társadalmi hasznát.

Werner T. Traa
Az Elnökség tagja (Member of the Executive Board), Wieland-Werke AG, 
és Elnök (Chairman of the Board), European Copper Institute

Stefan Boel
Az Elnökség tagja (Member of the Executive Board), Aurubis AG,
és Alelnök (Vice-Chairman of the Board), European Copper Institute

John Schonenberger
Vezérigazgató (Chief Executive), European Copper Institute

 

Fontos elvek, melyek egyensúlyt teremthetnek az EU szabályozási elképzelései és a versenyképesség között

  • Tartsuk meg Európa globális versenyképességét az energiafelhasználás és a klímaváltozás szabályozott területén.

Amíg a globális klímaalku megkötése befejeződik, melyben minden kulcsszereplő nemzet egyező célokat vonultat fel ugyanabban az időkeretben, a rézipar nem vállalhat fel számára többletköltséggel járó egyoldalú lépéseket anélkül, hogy cserébe megfelelő kompenzációt kapna. Az ETS keretein belül a közvetlen CO2 kibocsátás díjmentes engedélyezése, és a közvetett CO2 kibocsátás költségeivel arányos kompenzáló nélkül az ipar nem lesz versenyképes az EU-n kívüli gyártókkal összehasonlítva, ezért az európai piac szükségleteinek fedezésére szánt réztermékeket az EU-n kívül kényszerülne megtermelni. Szinte bizonyos, hogy ez a termelés-kihelyezés a globális energiafelhasználás növekedéséhez, az európai munkahelyek csökkenéséhez vezetne. Továbbá, az energiaárak Európában jelenleg a világon a legmagasabbak közé tartoznak. Egy pán-európai energiahálózat és egy valódi belső energiapiac biztosíthatná a versenyhelyzetet és az alacsonyabb árat mind a fogyasztók, mind pedig az ipar számára.

  • Biztosítsuk az előnyös hozzáférést a rézipar által igényelt alapanyagokhoz

Az EU rézigényét mintegy 50%-ban importból elégíti ki, az Európai Bizottságnak ezért támogatnia kell az elsődleges és másodlagos nyersanyagokhoz való méltányos hozzáférést. Az elsődleges nyersanyagok (érc, koncentrátum) területén a környezetvédelmi- és energiaköltségek megfelelő szabályozása biztosítja az európai gyártók számára a versenyképességet a világpiacon, amely évente 4%-al növekszik a Nemzetközi Réz Vizsgálati Csoport (International Copper Study Group) előrejelzései szerint. A másodlagos nyersanyagok (hulladék) területén az újrahasznosítható hulladék gyűjtésének kiterjesztésére, egyértelmű hulladékgazdálkodási szabályozásra, és az EU hulladékszállítási szabályozásának szigorú betartatására van szükség. Mindkét esetben bizonyos szintű mozgástérre van szükség a kereskedelmi feltételek között, a nyersanyagok előnyös beszerzése érdekében. Ezek a feltételek növekvő mértékben torzulnak, jelenleg az exportmegszorítások és az importtámogatások egyes gyártókat előnybe hoznak beszerzéseik során a nemzetközi piacon.

  • Érvényesítsük az életcikluson alapuló gondolkodást a hatásvizsgálatokban

A réztermelés energiát igényel. Egy tonna elsődleges réz előállítása átlagosan 3 tonna egyszeri CO2 kibocsátást eredményez. Azonban a réz végtelenszer újrahasznosítható, és az újrahasznosítás mindössze 20%-át emészti fel annak az energiának, ami az elsődleges gyártáshoz szükséges. Az Európai Unió Energiát Használó Termékek Direktívájának (Energy Using Products Directive) keretein belül végzett vizsgálatok megvilágítják, hogy a környezeti és gazdasági hatások 95%-a a használat során jelentkezik. Ugyanannak az egy tonna réznek a megfelelő felhasználásával egy elektromos berendezésben - például egy villanymotorban, melynek jellemző élettartama 20 év – 200 tonna CO2 kibocsátás takarítható meg évente. Mindkét tényt számításba kell venni a hatásvizsgálatokban.

  • Támogassuk az újításokat a K&F alapokon és közbeszerzéseken keresztül

A közbeszerzéseknek és az öko-címkézésnek támogatnia kell a folyamatos újításokat a termékoldalon a réz azon alkalmazási területein, melyek forrásokat mozgósítanak, és növelik az energiahatékonyságot. A sémáknak megfelelően kell reagálniuk a teljes élettartam alatti működési költségekre, nem csak a bekerülési árra. Szélesebb figyelmet kell fordítani az alapanyag-feldolgozáshoz kapcsolódó alapkutatások finanszírozására, melyek tovább csökkentik az energiafelhasználást, és emelik valamennyi fém újrafelhasználási rátáját. Ez az EU környezeti technológia szektorának megerősödéséhez vezethet, számottevő energiamegtakarítást eredményez a közösségi szférában, és csökkenti Európa importfüggőségét.

  • Kapcsoljuk a környezetvédelmi szabályalkotást a vezérelvekhez, 
    mint a REACH és az IPPC

Az európai rézipar tudatában van kötelezettségének, hogy megfeleljen egy egyre összetettebbé váló szabályozási környezet kihívásainak, melyet például a REACH, az Osztályozás & Címkézés (Classification & Labelling), a Víz Keretirányelv (Water Framework Directive), az IPPC, az ETS, a Hulladék Rendszer (Waste Regime) és a fenntartható gyártás és fogyasztás elvei adnak. A REACH-re való felkészülés érdekében az ipar legutóbb 8 millió Eurót költött egy minden részletre kiterjedő tudományos vizsgálatra annak érdekében, hogy értékelje a réztermékek gyártásával és használatával kapcsolatos kockázatokat az emberre és környezetére nézve egyaránt. 2009-ben részletes felülvizsgálat után a Bizottság és a tagállamok elfogadták a kockázatértékelő dossziét és annak kulcsmegállapításait. Ezek a következők: „A réz létfontosságú nyomelem úgy az ember, mint az egyéb élő szervezetek számára, és a réz használata általánosan biztonságos az európai környezetre, és polgárainak egészségére nézve egyaránt.” Mindezek jóváhagyása ellenére néhány uniós és tagállami törvényi és szabályozási testület más adatokat és elemzéseket használ, melyek jellemzően további korlátokat állítanak az ipar és termékei elé. Az európai rézipar igényli minden szabványalkotási folyamat során azokat az előnyöket, melyek az IPPC BAT előírásaiból, a kockázatelemzés következtetéseiből, és a REACH követelményeinek figyelembevételéből adódnak, illetve kiegyensúlyozott tudományos és gazdasági elemzésen alapulnak.


Az Európai Rézintézetről ( European Copper Institute - ECI):

Az Európai Rézintézet a világ vezető rézbányáinak, rézfeldolgozóinak és félkésztermék-gyártóinak (amelyeket az International Copper Association képvisel) és az európai rézipar közös szervezete. Feladata, hogy brüsszeli központján és Európa 11 országában található nemzeti központokon keresztül a modern társadalom felé közvetítse a réz előnyeit egész Európában.

www.eurocopper.org

Forrás: rezinfo.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.