Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fémtörvény módosító javaslat 1.

2010.02.19

 

 

2010. évi . .. . törvény Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról

 

1. §

Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Fém törvény) 6 . §-nak (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép :

„b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincsen egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb egy évnél régebben lejárt köztartozása sem áll fenn,”

2.

(1) Ez a törvény 2010. április 1 . napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. Törvény 4.§-ának 5. pontja hatályát veszti .

(3) E törvény 2010. április 2-án hatályát veszti .

 

INDOKOLÁ S

 

Általános indoklás

 

A Fém törvény 4. § (5) bekezdése szerinti - „A fémkereskedő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételtől számított hatodik naptári napig tárolni köteles” - szerinti előírás a nemzetgazdasági szempontjából aránytalanul nagy terhet jelent az engedélyezett fémkereskedőkkel szemben, nagy részeiknek működését ellehetetleníti, mert nem képesek betartani, eközben a jogsértések elkövetőit szinte egyáltalán nem érinti.

A Fém törvény 6. § (1) b) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult, akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.

A Fém törvény végrehajtási rendelete szerint a fémkereskedelmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell ha az engedélyt kérő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy az engedélyt kérő — a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában — az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.

A Fém törvény 6. § (1) b) pontja szerint előírás a nemzetgazdaság szempontjából indokolatlanul szigorú követelményt támaszt az engedélyezési kérelmet benyújtó személyekkel szemben, korlátozza a gazdasági verseny szabadságát .

 

Részletes Indokolás

 

Az 1. §-hoz

 

A Fém törvény 6. § (1) b) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult, akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincs meg nem űzetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.

A Fém törvény végrehajtási rendelete szerint a fémkereskedelmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell ha az engedélyt kérő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy az engedélyt kérő – a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában – az adózás rendjéről szóló 2003 . évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.

A Fém törvény jelenleg kifogásolt előírása tehát adótartozás esetében kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadását, amennyiben az Adóhatóság a tartozás megfizetésére halasztást, vagy részletfizetést engedélyezett (fizetési könnyítés) .

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) azonban a jogerős és végrehajtható adóhatósági határozatokkal szemben - az Art .-ban meghatározott körben és terjedelemben – garanciális szempontokból további jogorvoslati lehetőségeket biztosít az adózók javára . Ilyen az Art. 141 .§-a szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve az Art. 143.§-a szerinti adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának lehetősége.

Ezen jogorvoslati eljárások során mód van a jogerős és végrehajtható adóhatósági határozatok megváltoztatására, illetve megsemmisítésére.

Az Art. 160. (4) bek. úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási eljárás szünetel, ha

a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést

engedélyezett,

b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,

d) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el.

A fentiek szerint a jogalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy az adózók adófizetési kötelezettségük teljesítésére halasztást vagy részletfizetést kérjenek, illetve az Art . szerint a végrehajtás a törvény erejénél fogva is szünetel Art . 160. (4) bek. b) és d) pontja szerinti esetekben.

Erre tekintettel a Fém törvény hatályos 6 . § (1) b) pontja indokolatlanul szűkíti az engedély megadásának feltételeit, amikor adótartozás esetében kizárólag az arra adózói kérelem alapján megadott halasztás, illetve részletfizetése esetén biztosítja az engedélykérés jogát, azokban az esetekben azonban nem, amikor a jogerős határozat végrehajtása a törvény erejénél fogva (Art . 160. (4) bek . b) és d)) szünetel.

A Fém törvény hivatkozott rendelkezése – nyilván a jogalkotó szándéka ellenére – abba a pozícióba hozza az adóhatóságot, hogy lényegében az adóhatóság határozza meg, hogy ki jogosult a Fémtörvény alapján engedélykérelem benyújtására .

Az adóhatóság ugyanis az Art. 133 .§-a alapján eljárva mérlegeléssel dönt a fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezéséről.. Ez a helyzet az adóhatóságnak lehetőséget ad arra, hogy visszaéljen ezzel a jogosítványával az adótartozás mielőbbi megfizetése érdekében, hiszen a fémkereskedelmi tevékenységet végző adózót még a bírósági eljárásban engedélyezett fizetési halasztás ellenére az adó megfizetésére kényszerítheti, ha az adózó nem akarja tevékenységét megszüntetni .

Aggályos a hatályos szabályozás azért is, mert azt a helyzetet eredményezheti, hogy az adózó a törvény alapján őt garanciális szempontok alapján megillető jogorvoslati lehetőségeit ne vegye igénybe, mert ha ezen jogával élni kíván és a bíróság fizetési kötelezettségét fel is függeszti, akkor adott esetben más szempontból jóvátehetetlen hátrányt szenvedhet azzal, hogy fémkereskedelmi engedélyért nem folyamodhat .

A helyzetre jó megoldást jelentene a közbeszerzésekről szóló 2003 . évi CXXIX. törvény (Kbt .) 60. (1) e) pontja szerinti szabályozás átvétele a Fém törvénybe, mely szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki egy évnél régebben lejárt adó-, váműzetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő

székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott.

Erre tekintettel javasoljuk, hogy a Fém törvény 6 . §-nak (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lépjen:

„b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincsen egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb egy évnél régebben lejárt köztartozása sem áll fenn,”

A módosító javaslat nemzetgazdasági szempontból nem lenne sérelmes, hiszen a Kbt . analóg rendelkezése sem az, ellenben sokkal szélesebb körben tenné lehetővé a tevékenység folytatását, mely a gazdasági verseny és esélyegyenlőség szempontjából kívánatos lenne.

 

A 2. §-hoz

 

A törvény 2010. április L napján lépne hatályba, mert a Fém törvény 15 . § (4) bekezdés szerint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény hatálybalépésekor (2010 . január 1 .) az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységét az e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap

első napjáig, illetve kérelme elbírálásáig folytathatja .

A Fém törvény 4.* (5) bekezdés szerint „A fémkereskedő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató fogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételtől számított hatodik naptári napig tárolni köteles ."

A fentiekben leírt kényszertárolásra a jogkövető vállalkozások nagy része technikailag nincsen felkészülve, kellő nagyságú tárolótérrel és tárolóeszközzel. Míg a törvényt betartani akaró vállalkozások működését ez a tárolási kényszer ellehetetleníti, addig a jogsértésből, lopásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az elkövetők, vagy orgazdák úgy sem fogják 6 napig tárolni .

Mivel a hivatkozott törvény kötelezi az átvevőket naprakész nyilvántartás

bevezetésére, az átvett anyagokról, illetve személyekről az is valószínűsíthető, hogy a jogsértésből származó engedélyköteles fémek nem a legális szféra átvevőhelyeire fognak kerülni.

Tehát amíg egyrészről a hivatkozott pont betartása a jogkövető magatartást tanúsítani akaró működését ellehetetleníti, vagy a jelenlegi gazdasági helyzetben súlyosan érinti, többlet beruházásra készteti, a forgási sebességet lelassítja, addig a jogsértést elkövetőket egyáltalán nem érinti.

Mivel a fémek begyűjtésével foglalkozó szakmai szervezetek Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete és a Fémszövetség is ezt a pontot tartja a leginkább betarthatatlannak, ezért javasoljuk hatályának törlését .

A hivatkozott törvény egyéb elemeinek bevezetése — számítógépes nyilvántartási rendszerek kiépítése, pénzügyi biztosíték nyújtása a vám és pénzügyőrség mint tevékenységet engedélyező és ellenőrző szerv felé, így is aránytalanul nagy terhet rónak rájuk — elegendőek ahhoz, hogy a törvény célját elérjük ezekkel .

Természetesen, amennyiben az így módosított törvény nem éri el célját, lehetősége van a jogalkotónak kényszertárolás törvényben történő újbóli bevezetésére .

 

Budapest, 2010. február 3 .

 

Dr. Mester László (MSZP), Balogh József (MSZP)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.